Mondics-Kurmay Lívia: Egy újabb nyelvtudással mindig nyer, nem pedig veszít az ember!
Érdekes és hasznos tábor helyszíne volt az elmúlt hetekben a beregszászi Start Nyelvközpont. Magyar gyermekek tanulhatták meg itt az ukrán nyelv gyakorlatban történő alkalmazását: a bevásárlást, a jegyek beszerzését stb. A táborról, a nyelvek oktatásáról kérdeztük Mondics-Kurmay Líviát, a Start Nyelvközpont vezetőjét, a Tudásért és Fejlődésért Kárpátalján Alapítvány elnökét.
— Kinek a kezdeményezésére, s milyen céllal került sor a táborra?
— A Kárpátaljai Magyar Nagycsaládosok Egyesületének felkérésére került ez megrendezésre a Start Nyelvközpontban, Beregszászban. A KMNE vezetésével közösen úgy véltük, hogy fontos a gyerekek számára az ukrán nyelv gyakorlati elsajátítása. 2 turnusban bonyolítottuk le a tábort: az elsőben 6-9 éves, a másodikban pedig 10-14 éves gyerekek vettek részt, mégpedig több csoportban.
Megjegyezném, hogy évközben a beregszászi és környékbeli gyerekek rendszeresen látogatják óráinkat a Start Nyelvközpontban, ahol fokozatosan és jó alapokkal el tudják sajátítani az államnyelvet és más nyelveket. Most azonban új gyermekek számára kellett mindössze egy hét alatt, ezért a lehető leghatékonyabb és legérdekesebb módon átadni a tudást. A tananyagot a kidolgozott munkafüzeteink alapján állítottuk össze. Külön figyelnünk kellett a 6-9 éves korosztályra, mivel a legkisebbek még nem tudnak ukrán nyelven írni, olvasni — őket külön csoportban tanítottuk.
— Milyen módszereket alkalmaztak ennek során, miként próbálták arra ösztönözni a gyerekeket, hogy megszeressék az államnyelvet?
— A tábor csak a kicsik számára volt gyerekjáték, szakmailag és módszertanilag egyáltalán nem volt egyszerű a megvalósítása... Gondos tananyag-összeállítás és célzott szógyakoroltatás ötvöződött nyelvi játékokkal, kézműves foglalkozásokkal, nyelvgyakorlatokkal. A táborozók 4 gyakorlatot végeztek, amikor minden nap megtanultak egy-egy témát: tanultak a zöldségekről és gyümölcsökről, majd a boltba kellett elmenniük, hogy megvásárolják ezeket. Utazás, társas érintkezés, étkezés, ruházat, élelmiszer — ezek voltak a nyelvgyakorlati témák. Elsősorban az jelentette a kihívást számunkra, hogy megszerettessük a nyelvet, utána pedig fenntartsuk az érdeklődést iránta. Örülünk, hogy a visszajelzések alapján ez teljes mértékben sikerült!
Emellett fontosnak tartottuk a minőségi étkeztetést: tízórait, meleg ebédet és uzsonnát is kaptak a gyerekek.
— Ennek fényében hogyan látja szakemberként: mi az, amiben módosítani kellene az államnyelv oktatásának módszertanán, fogásain a magyar tannyelvű iskolákban, mire kellene helyezni a fő hangsúlyt?
— Az angol nyelv tanítása során megtapasztaltuk, hogy az angol kiadóktól származó, a gyermekeknek szánt tankönyvek valóban gyermekek számára készültek… Úgy vélem, roppant fontos tudatosítani azt, hogy gyermek a kis tanuló — nem pedig egy kicsi felnőtt! Játékossággal, érdekes, színes tananyaggal sokkal többet lehet elérni. A másik dolog — a több gyakorlás…
Megjegyeznék még valamit. Néha döbbenten figyeltem az ukrán nyelv oktatására szolgáló tankönyvekben, hogy egy-egy téma kapcsán akár 25 szót is meg kellene tanulniuk a gyerekeknek, mégpedig egyik óráról a másikra. Képzeljük csak el, ha nekünk kellene ezt elsajátítanunk, mondjuk spanyolból: egy este alatt, fáradtan… Lehetetlen, ugye? Eközben az állandó frusztráció felhalmozódik a gyerekekben, s emiatt egy idő után már nem is törekszenek arra, hogy jól teljesítsenek. Tehát motiváció, gyermekekre szabott tananyag, teljesíthető követelmény, sok gyakorlás — ez a siker kulcsa!
— Sokszor hangzik el a vád az ukrán médiában, hogy „a kárpátaljai magyarok nem akarják megtanulni az ukránt”.
— Nyelviskolánkba kb. 120 gyermek jár évközben: 40 százalékuk angol nyelvet tanul, míg 60 százalékuk ukrán nyelvre jár. A szülők pénzt és időt áldoznak arra, hogy gyermekeik megtanulják az államnyelvet! A számok magukért beszélnek…
Végül talán annyit, hogy nyelvtanuláskor a sok bátorítás és önbizalom-erősítés mellett mindig arra tanítjuk a gyerekeket, hogy a nyelv egy híd köztünk és a másik ember között. Egy újabb nyelvtudással mindig nyer, nem pedig veszít az ember!
Bíró László. Fotók: Start Nyelvközpont
