161 éve született Hollósy Simon

161 éve született Hollósy Simon, Kárpátalja híres festője. Máramarosi örmény családból származott, apja a szabadságharc hatására vette fel a Korbuly helyett a Hollósy nevet. Előbb Budapesten, majd Münchenben tanult, itt festette Tengerihántás c. képét 1885-ben, amely külföldön és itthon nagy sikert aratott. A festmény a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában van.

Münchenben csakhamar szembefordult az akkori akadémiai oktatással, s 1886-ban magániskolát nyitott, amelyben maga köré gyűjtötte az életszerűbb ábrázolásra törekvő fiatalokat. Személyisége erejével, s azzal, hogy a Münchenben kiállított francia képek újszerű értékeire hívta fel a figyelmet, a modern törekvéseknek nyitott utat. Ez idő tájt készült képei a francia festészet új törekvéseihez igazodva, végleg eltávolodtak az akadémikus stílustól.

Hollósy Simon: Tengerihántás (forrás: hung-art.hu)

A técsői Hollósy-ház Hollósy tanítvány-barátai, Réti István és Thorma János biztatására kísérletképpen 1896 nyarán Nagybányára vitte iskoláját, amely a magyar festészet történetében, mint a nagybányai irányzat bölcsője, nagy szerepet játszott. Rövidesen megtelepedett Nagybányán; iskolája a szabadtéri napfényes tájfestéssel évtizedekre meghatározta a hazai festészet fejlődésének útját.

1901-ben kivált a nagybányaiak közösségéből, és 1902-től nyaranta Técsőre vitte tanítványait. A teleket továbbra is Münchenben töltötte, fenntartva magániskoláját.

A mester szobra Técsőn (forrás: Varga Attila, Wikipédia)

Nem volt termékeny művész, inkább a hangulatokat kereste, s a tanításban merült ki alkotó tevékenysége. Nagyszabású terve, a sokalakos Rákóczi-induló csak remek vázlatokig jutott el, mert állandóan módosította alapelképzelését.

Técsőn festett kései tájképei: Técsői tájkép, Boglyás táj, Alkonyat boglyákkal. E műveiben már a plein air, illetve az impresszionizmus elemeit is felhasználta. Önarcképe (1918) egyike a legmegrázóbb alkotásainak.

Forrás: hung-art.hu