161 éve született Hollósy Simon
161 éve született Hollósy Simon, Kárpátalja híres festője. Máramarosi örmény családból származott, apja a szabadságharc hatására vette fel a Korbuly helyett a Hollósy nevet. Előbb Budapesten, majd Münchenben tanult, itt festette Tengerihántás c. képét 1885-ben, amely külföldön és itthon nagy sikert aratott. A festmény a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában van.
Münchenben csakhamar szembefordult az akkori akadémiai oktatással, s 1886-ban magániskolát nyitott, amelyben maga köré gyűjtötte az életszerűbb ábrázolásra törekvő fiatalokat. Személyisége erejével, s azzal, hogy a Münchenben kiállított francia képek újszerű értékeire hívta fel a figyelmet, a modern törekvéseknek nyitott utat. Ez idő tájt készült képei a francia festészet új törekvéseihez igazodva, végleg eltávolodtak az akadémikus stílustól.
Hollósy Simon: Tengerihántás (forrás: hung-art.hu)
A técsői Hollósy-ház Hollósy tanítvány-barátai, Réti István és Thorma János biztatására kísérletképpen 1896 nyarán Nagybányára vitte iskoláját, amely a magyar festészet történetében, mint a nagybányai irányzat bölcsője, nagy szerepet játszott. Rövidesen megtelepedett Nagybányán; iskolája a szabadtéri napfényes tájfestéssel évtizedekre meghatározta a hazai festészet fejlődésének útját.
1901-ben kivált a nagybányaiak közösségéből, és 1902-től nyaranta Técsőre vitte tanítványait. A teleket továbbra is Münchenben töltötte, fenntartva magániskoláját.
A mester szobra Técsőn (forrás: Varga Attila, Wikipédia)
Nem volt termékeny művész, inkább a hangulatokat kereste, s a tanításban merült ki alkotó tevékenysége. Nagyszabású terve, a sokalakos Rákóczi-induló csak remek vázlatokig jutott el, mert állandóan módosította alapelképzelését.
Técsőn festett kései tájképei: Técsői tájkép, Boglyás táj, Alkonyat boglyákkal. E műveiben már a plein air, illetve az impresszionizmus elemeit is felhasználta. Önarcképe (1918) egyike a legmegrázóbb alkotásainak.
Forrás: hung-art.hu
