Liszt Ferenc kárpátaljai barátja
Talán kevesen tudják olvasóink közül, hogy minden idők egyik legnagyobb zongoraművésze, Liszt Ferenc többször megfordult Kárpátalján, sőt mi több, a hágókon túl is. Ez pedig részben nem másnak az érdeme, mint Plotényi Nándornak, egy nagylázi földbirtokos család zenész sarjának.
A talán kicsit elfeledett Plotényi tehetségét 1862-ben Reményi Ede, a kor ismert hegedűművésze fedezte fel, amikor Munkácson járt. Plotényi Nándor ezt követően évekig Reményi kísérőjeként szerepelt. 1867-ben tartotta első önálló hegedűestjét Pesten, 1870-től, amikor grófi címét is kapta, a Nemzeti Színház zenekarának tagja, majd első hegedűse lett. A művész a továbbiakban mesterével, később pedig önálló műsoraival is bejárta egész Európát, hegedűversenyeket és egyéb zenedarabokat írt.
Plotényi Nándor, Reményi Ede és Liszt Ferenc (Forrás: keptar.oszk.hu)
A világjárásból hazatérve a nagylázi birtokon kastélyt építtetett, körülötte növényekből kertet ültettek, majd korszerű borgazdaság és szeszfőzde létesült, ami munkalehetőséget, megélhetést biztosított az ott lakóknak. Amikor 1933-ban Plotényi meghalt, fia vitte tovább a gazdaságot, 1945-ben azonban mindent államosítottak. A borgazdaságban eztán konyakot gyártottak, de a rendszerváltással az is tönkrement, megszűnt.
Mondhatnánk, hogy tipikus kelet-európai történet. Mélységből magasságba, majd újra megint csak visszahullunk a porba, mint Ady Endre föl-földobott köve.
A Facebook-oldalunkon emlegetett miniszobor (Forrás: Mihail Kolodko)
Az utókor feladata az emlékezés és az emléketetés. A bejegyzés elején azt írtam, hogy kicsit elfelejtettük Plotényit. Ez így is van, azonban szerencsére 2011 óta egy mellszobor őrzi a nagyszerű művész és ember emlékét a nagylázi kastély kertjében.
Plotényi Nándor mellszobra Nagylázon (Forrás: karpatinfo.net)
Plotényi-felvételt nem találtunk a YouTube-on, ezért engedjék meg, hogy Liszt Magyar rapszódiájával zárjuk a bejegyzést:
Felhasznált források:
